Biológiai érettség – biológiai kor

Az azonos kronológiai életkorú gyermekek biológiai érettsége jelentősen eltérhet, így egyesek hamarabb, míg mások később érik el a fejlődés bizonyos szakaszait. Az utánpótlás sportban a kronológiai életkorra való túlzott támaszkodás ennek megfelelően gyakran hamis előítéletekhez vezethet, mivel a korábban érő (biológiailag akcelerált) sportolók nagyobb eséllyel kerülnek kiválasztásra átmeneti fizikai fölényük miatt. Ezzel szemben a lassabban érő, ugyanakkor jelentős fejlődési potenciállal és tartalékkal rendelkező társaik átmeneti lemaradásuk okán könnyebben morzsolódnak le és vesznek el így felnőttkori tehetségek. Például a későn érő sportolók esetében kimutatták, hogy 10-szer kisebb eséllyel maradnak meg az olyan elit futballakadémiákon, mint a Manchester United Football Club vagy az Aspire Academy.

A fentiek mellett fontos azt is kiemelni, hogy a fejlődés nem egy lineáris és azonos sebességgel zajló folyamat. A fizikai, fiziológiai, kognitív érés az egyes életkorokban eltérő intenzitással zajlanak, így azonosíthatóak az egyes képességek kapcsán úgynevezett szenzitív időszakok, amely periódusokban adott képesség lényegesen érzékenyebb a célzott fejlesztésre. Így az eltérő kognitív és motoros képességek, mint az erő, állóképesség, gyorsaság fejlesztési érzékenysége nem elválasztható módon ugyan, de mégis eltérő súllyal köthető a fejlődési szakaszokhoz.

Továbbá az egyes fejlődési időszakok fokozott kockázatot is hordoznak, így például a PHV időszak (csúcsnövekedési időszak) fokozott kockázatot jelent a túlterheléses sérülésekre, ezért az edzések intenzitását, volumenét ennek mentén a biológiai érettség (biológiai életkor) és nem egyszerűen a kronológiai életkor alapján szükséges alakítani.

A kronológiai életkor szerinti osztályozás kihívásai
A sportklubok, szervezetek elsődleges célja olyan fiatal sportolók kiválasztása és fejlesztése, akik magas potenciállal rendelkeznek az elit szinten való versenyzéshez és sikerhez. Azonban ezek az azonosítási és fejlesztési programok gyakran a biológialag legfejlettebb fiatalokra összpontosítanak, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú fejlődést és potenciált. Ez az előítélet hozzájárul az úgynevezett relatív életkor hatás kialakulásához, amely során például az év első felében született gyermekek előnyt élveznek fiatalabb társaikkal szemben. Kutatások kimutatták, hogy a biológiailag korábban érő sportolók jobban teljesítenek erő, gyorsasági és ügyességi teszteken, emiatt felülreprezentáltak a versenysportokban.

Ennek ellenére a legtöbb utánpótlás sportág továbbra is a kronológiai kor alapján történő osztályozást alkalmazza. Bár ez gyakorlati szempontból egyszerűbb, figyelmen kívül hagyja a növekedési és érési különbségeket. A fizikai tulajdonságok túlsúlyba helyezésével a sportintézmények kockáztatják azon későn érő fiatalok sportágban maradását, akik később válhatnak elit versenyzőkké.

A megoldás: BIO-BANDING
A bio-banding egy olyan módszertan, amely a sportolókat biológiai érettségük, nem pedig kronológiai életkoruk szerint csoportosítja. Ez az osztályozási rendszer figyelembe veszi a növekedési ütemet és a csontfejlődést, hogy igazságosabb versenykörnyezetet teremtsen a sportolók számára. A bio-banding lehetővé teszi, hogy mind a korán, mind a későn érő sportolók optimális környezetben fejlődjenek, csökkentve a fizikai előnyökre való támaszkodást.

A bio-banding során a korán vagy épp későn érő sportolók olyan terhelésadagolás mentén edzenek, ami ennek megfelel és olyan ellenfelekkel versenyeznek, akik hasonló fizikai képességekkel rendelkeznek. Az akcelerált sportolók így nem támaszkodhatnak kizárólag testi fölényükre, ezáltal fejlődésüket sem fogja vissza a korosztályi átlag, hanem fejleszteniük kell technikai és taktikai készségeiket is. A későn érő sportolók pedig egyenlőbb esélyt kapnak képességeik bemutatására, mivel nem kerülnek fizikailag érettebb ellenfeleik árnyékába.

A biológiai kor felmérésének jelentősége az edzés, versenyzés és kiválasztás terén

Edzés
A sportolók biológiai érettségének megállapítása és folyamatos visszamérése előnyös lehet az akadémiai csapatoknál és más egyesületeknél is, mivel az egyes kognitív és motoros képességek, mint a gyorsaság, erő és állóképesség különböző fejlődési szakaszokban másképpen reagálnak az edzésre, ezért elengedhetetlen sportági és azt kiegészítő az egyéni, kiscsoportos edzésprogramok specifikált alkalmazása (LTAD –  Long Term Athletic Development). Ezen túlmenően a PHV időszak fokozott kockázatot jelent a túlterheléses sérülésekre, ezért az edzések intenzitását és volumenét kiemelten figyelni kell ezekben az időszakokban.

Verseny
A sportolók fejlődésében a versenyeztetés kulcsfontosságú elem, ehhez a bio-banding kiegyenlített versenyfeltételeket teremt. Ennek hiányában a korán érő sportolók fizikai fölényükre hagyatkozhatnak, ami gátolhatja technikai és taktikai fejlődésüket. Ezzel szemben a későn érő sportolók hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ami csökkentheti a sportban való részvételüket és elveszthetik motivációjukat.

Kiválasztás
A biológiai érettség jelentős hatással van a tehetséges sportolók azonosítására és kiválasztására is. Kutatások szerint a későn érő sportolók tízszer kisebb eséllyel maradnak meg az elit akadémiákon. A bio-banding csökkentheti a relatív életkor hatás következményeit, segítve az intézményeket a tehetséges sportolók felismerésében és megtartásában.

Hogyan mérhető a biológiai érettség vagy életkor?
Az antropometriai mérések egyszerű megoldásként szolgálhatnak az utánpótlás sportolók biológiai érettségének meghatározásához. Ezek a módszerek a testmagasság, a testtömeg és az egyéb testméretek, továbbá az életkor és a nem alapján készített regressziós egyenletekkel becsülik a biológiai érettséget.

A mérések alapján információt kaphatunk:

• a biológiai életkorról;
• a várható felnőttkori testmagasságról, aktuális testmagasság felnőttkori testmagasság százalékos arányáról;
• a becsült évek számáról a növekedési csúcs eléréséig (PHV kor).

Információt kapunk továbbá az alkattípusról (szomatotípus, endomorfia-mezomorfia-ektomorfia értékek), a testösszetételről (csontozat, izomzat, testzsír és zsigerek tömegének aránya és abszolút értéke), esetleges súlyfeleslegről, sportági illeszkedésről, az adott sportágon belüli optimális szerepkörről vagy pozícióról.
A legjobb eredmények elérése érdekében ajánlott a rendszeres (kb. kéthavonta végzett) érettségi vizsgálat és a növekedési adatok nyomon követése.

Összegzés
Az utánpótlás sportban a kronológiai életkor szerinti edzés és versenyeztetés problémát jelenthet, mivel gyakran a korán érő sportolók érvényesülnek és a későn érő tehetségek mellőzötté válnak, akár be is fejezhetik korán pályafutásukat. A biológiai érettség felmérése lehetőséget kínál a fejlődésorientált sportkörnyezet kialakítására, mivel így a csapatok és egyesületek biztosítani tudják, hogy minden fiatal sportoló egyenlő eséllyel fejleszthesse képességeit, hosszú távon is támogatva a tehetséggondozási rendszert.

Az utánpótlás sportban így kiemelt szerepe van:
(1) olyan felmérési és értékelési módszerek alkalmazásának, amelyek megbízható információt adnak a sportoló biológiai érettségéről, azaz a biológiai életkoráról, illetve annak eltéréséről a kronológiai életkortól;

(2) a biológiai életkor, azaz az egyéni érés időzítésének figyelembevétele az utánpótláskorú sportoló fejlesztése, versenyeztetése és a tehetségazonosítása során. Ami a  bio-banding fogalmához vezet és kulcsszerepet játszhat nem csupán a tehetségek, aktuális érettségtől független azonosításában, de a gyermek fejlődésének menedzsmentjében, mind a sportpályán, mind azon kívül, hatást gyakorolva élete gyakorlatilag minden területére.
 
A Fit4Race Fit4Champ felmérési csomagjának részét képző sport-antropometriai vizsgálat segítségével, számos egyéb paraméter mellett megbecsüljük a biológiai életkort, várható testmagasságot, a becsült évek számát a növekedési csúcs eléréséig (PHV), illetve a növekedési görbét.^[1]

A Fit4Race Fit4Champ fejlesztési csomagjában az egyéni vagy kiscsoportos edzések a fentiekre építkezve, a „szenzitív-időszakok” egyéni időzítésének figyelembevételével kerülnek összeállításra és adnak egy holisztikus keretet a sportági edzések mellé. Megcélozva a fizikális, illetve motoros kognitív képességfejlesztést, de úgy a mentális fejlesztést, életviteli tudatosságot, szociális integrációt, sőt az olyan teljesítményszokásokat, mint az alvás, légzés, vagy épp táplálkozás.

Szerző: Gnyálin István

Amennyiben a Fit4Race Fit4Champ fejlesztési csomagunk felkeltette érdeklődésedet, vedd fel velünk a kapcsolatot:

Irodalomjegyzék
Cumming SP, Lloyd RS, Oliver JL, Eisenmann JC, Malina RM. (2017)
Bio-banding in Sport: Applications to competition, talent identification and strength and conditioning of youth athletes, National Strength and Conditioning Association, vol.39 (2) 
Hebestreit H, Bar-Or O. (2007)
The Young Athlete, Volume 13 of The Encyclopaedia of Sports Medicine, IOC Medical Comission Publication, Chapter 1 – Growth and Biologic Maturation: Relevance to Athletic Performance
Buchheit M, Mendez-Villanueva A. (2014)
Effects of age, maturity and body dimensions on match running performance in highly trained under-15 soccer players, Journal of Sports Sciences, 32 (13), 1271–1278.
Baker J, Read P, Graham-Smith P, Cardinale M, Jones T. (2024) 
Growth and maturation in adolescent track and field athletes, Sports Medicine in Athletics vol.13


^[1] Amennyiben legalább négy, azonos időközönként elvégzett korábbi mérés adatai rendelkezésre állnak a görbe megrajzolásához, akkor már az első mérés alkalmával. Illetve ennek hiányában a follow-up mérések mentén aktualizálva.